A CANNIBAL CORPSE-t senkinek sem kell bemutatni, sem az amerikai death metal szépségeit/csúnyaságait (ki-ki döntse el hogy neki mit jelent). Valahonnan innen érdemes kezdenem a mesémet...Volt ez a zenekar, akiknek elsõ 4 lemezét Németországban betiltották (még koncerten sem játszhatnak róluk), borítóikkal sokkolták a bezombult tömegeket, zenéjükre pedig Rutkai Éva színésznõ szavai a közvélemény szerint hatványozottan igazak voltak/lehettek volna: "Ez a zene nem zene".Szóval a CANNIBAL CORPSE, az amcsi death egyik máig legnépszerûbb alakja és bástyája. Itt kezdte felívelõ pályafutását Chris Barnes, aki lehörgi/ordítja/grrrrrr-özi az égrõl a csillagokat, egyéni hangorkánja védjegyévé vált (lsd. TORTURE KILLER...stb.). Jószokását a kezdetekben is elõszeretettel gyakorolta, és így az olyan lemezek, mint a "Butchered At Birth", vagy akár a debütalbum "Eaten Back To Life" is megadták a kezdõlökést. Bõven.(Azonban azt is hozzá kell tenni, hogy a CC jókor volt jó helyen. Ha visszaemlékszik mindenki, a SUFFOCATION-nek nem sikerült ezafajta áttörés...)De semmi sem tarthat örökké, és Chris távozni kényszerült az akkorra már méltán hírhedt zenekarból (Ace Ventura jelenet máig kult:)!), és nem ült õ sem a babérjain, ezért új formációt alakíott ki maga köré. Ez lett a SIX FEET UNDER, Florida egyik vezetõ zenekara.Az SFU-t máig úgy definiálják, mint az a zenekar, aki egyesíti a death metalt a stoner rockkal. Ez szerintem csak féligasság.Tény hogy a zenekar néhány lemezén is groovy témákban érzi otthon magát (lsd. "Bringer Of Blood"), de azért a kalapálás is jól megy nekik, nameg az überdoomos lassítások, ahol Barnes mester kiengedheti gyomortáji hangszálrezgéseit. A debütalbum "Haunted" a hibátlan death világot igyekezett visszaadni, és sikerült is: egyébként is a közvélemény nagyon várta hogy Chris mire lesz képes a CC nélkül, de nem ért kellemetlen csalódás szerintem senkit sem, annak ellenére, hogy a groovy-k itt is jelen voltak. A folytatások sorozatosan érkeztek, kislemez, nagylemez pontpontpont. A "true" fanoknak úgyis mindegyik anyaguk mestermû (meg nekem is:$), de tény hogy a "Maximum Violence" és a fentebb említett "Bringer Of Blood" sokkal befogadhatóbb volt mint bármelyik elõdje.A rajongóbázis fokozatosan csak növekedett, és a "13" kicsit mintha egy visszarettenõs lemez lenne: ami persze nem baj, hiszen visszatértek saját gyökereikhez, újra erõbõl duzzadó fejrobbantós témák és brutális gitárdallamok élveztek dominanciát.Amirõl még nem szóltam, az a feldolgozáslemezek gyártása. A SIX FEET UNDER eddig 2 ilyen lemezt gyártott le, mindenkettõ a "Graveyard Classics" címet viseli 1 és 2 jelzéssel. Az elsõ tényleg válogatás szintû volt (tk. SAVATAGE, EXODUS, IRON MAIDEN...), a második pedig cakumpak az AC/DC mára talán legelismertebb anyagának, a "Back In Black"-nek az újragondolását tartalmazta.Barnes mester 2005-ben beígért nekünk egy bulit novemberre az A38 hajóra, de egy sajtóközleményben kijelentette, hogy melyek azok az országok, ahol sohasem szándékozik fellépni, és ezen a "fekete listán" Magyarország is szerepelt. Sajnos.Úgyhogy a vállalkozószellemûeknek maradtak a DVD-k és persze a külföldre utazás...Ez engem (és szerintem sok már fant is) elrettentett, de meg kell hagyni: az SFU egy érdekes színfoltja nemcsak a death metalnak, hanem magának az egész mûfajnak, és olyan zenét, mint amit õk produkálnak, nem nagyon van párja a Föld nevû szargolyón.